15 éves egyesületünk 1993. április 28.-án tartott alakuló ülésen jött létre, ahol 79 fõ alapító tag volt jelen és az elnökségébe Sutyor József, Pergõ Margit, Tóth Imre, Horváth Józsefné, Chikán Andrásné, Forintos Imre, Németh György lettek beválasztva.
Bírósági bejegyzésére 1993. június 10.-én került sor. Célja, a Peremartoni Vegyipari Vállalat megszûnése okán keletkezett lakosságképviseleti ûr kitöltése volt.
Az elsõ ügyvezetõ elnök jelenlegi polgármesterünk Pergõ Margit volt, aki 2000.-ig töltötte be ezt a posztot. A vállalat megszûnésével a peremartoni lakótelep Berhida Nagyközség tulajdonába került, a lakásokat kedvezményesen árulni kezdték. A peremartoniak érdekképviseletét az egyesület látta el, közvetített a berhidai önkormányzat, és a lakosság között. Ekkorra tagjainak száma már megközelítette a 400 (!) fõt. 1992. május 5.-én lakossági fórumon fontos kérdésben kellett döntenie a megjelent lakosoknak (jegyzõkönyv alapján 152 fõ, köztük Lajosfalvi József polgármester, Siklósi Imre képviselõ, Nemes Zoltán képviselõ, valamint Koltai Tibor, Nagy László, Bazsó László, Berzsák Tibor, Pergõ Margit, Tóth Imre bizottsági tagok).a Szervezõ Bizottságot egy elõzõ lakossági fórumon választották( sajnos arról nem találtam jegyzõkönyvet), azzal a feladattal, hogy vizsgálják meg Peremartongyártelep (akkor még csak Peremartonként említve) a Nagyközségi Önkormányzaton belüli helyzetét.
A végeredményt tekintve a lakosok három lehetséges jövõbeli út közül választottak: Minden marad a régiben, Peremartongyártelep Berhida Nagyközség része marad, Részönkormányzat alakul, vagy megindítják a független településsé válás folyamatát. A jelenlevõk a jegyzõkönyv szerint elsöprõ többséggel a részönkormányzat mellett döntöttek. A bizottság tagjai a képviselõtestület elé terjesztettek egy Mûködési Szabályzat tervezetet. A testület ezt tárgyalta, elfogadta 7/1992 (XII. 15.) számú Peremartongyártelepi Részönkormányzat létrehozásáról szóló rendelet címen, a Berhidai Szó címû helyi újságban kihirdette, majd 1993. május 10.-i ülésén visszavonta! Pergõ Margit elnök július 21-én jogorvoslatért fordult a Köztársasági Megbízott Hivatalához Veszprémbe.
Dr. Hegedûs Tamás címzetes államtitkár válaszlevelébõl kiderül, hogy a testület augusztus 23-án ismét napirendre tûzi a részönkormányzat létrehozását, melyen már tanácskozási joggal részt vesznek az egyesület képviselõi is. A testület hatályon kívül helyezte legutóbbi rendeletét, és elrendelte a Peremartongyártelepi Részönkormányzat megalapításához szükséges feladatok végrehajtását. Így 1993. szeptember 20-án 9.00 órakor kezdõdõ megbeszélésen létrejött a Peremartongyártelepi Részönkormányzat, mely átvette a "Peremartonért" Egyesület érdekképviseleti feladatait, azzal a kiegészítéssel, hogy az egyesület mindenkori vezetése tanácskozási joggal jelen van a testületi üléseken. Ebben az idõszakban a pazarló, és költséges központi fûtés kiváltására kellett gondolni, hiszen a felszámoló 1993. szeptember 23-án kelt lakossági értesítésébõl kiderült, hogy október 15-ével felmondják a távhõszolgáltatást, az önkormányzatnak igényelt gõzmennyiség vásárlásával ad lehetõséget a település ellátásáról. Ennek lebonyolításában oroszlánrészt vállalt az egyesület.
Kiküldött lakossági kérdõíveken, és fórumokon igyekeztek megtalálni a legmegfelelõbb megoldást. Két választási lehetõség maradt: a régi, gyárterületen belüli kazánház kiváltása egy, a posta mögötti korszerû központi kazánra, vagy az egyedi gázfûtés. A lakosság több mint 90%-a az utóbbi mellett voksolt, és a munkák novemberre befejezõdtek. Ez nagy erõfeszítéseket igényelt, hiszen a fûtési szezon elején járt a lakótelep.
Az önkormányzati lakások eladása körül is szükségessé vált az egyesület közbenjárása. 1993. decemberében keletkezett önkormányzati bérlakások eladásáról szóló rendeletét a testület '94-ben a lakosok hátrányára módosította. Az egyesület összehasonlító táblázatából kiderül, a Várpalotán, vagy Veszprémben azonos idõszakban felajánlott lakásokat kedvezõbb áron vásárolhatták meg az ott lakók, a testület nem vette figyelembe az egy fõre jutó nettó jövedelmet, nem fogadta el a különben akkor törvényileg elõírt kárpótlási jegyet fizetõeszközként. Fentebb az elõzõ témánál említett dr. Hegedûs Tamás címzetes államtitkár az 1994. május 6-án a képviselõtestületnek címzett levelében törvényességi észrevételt tett. A testület ezután módosította határozatát (az államtitkár utalt rá, hogy ellenkezõ esetben Alkotmánybírósági felülvizsgálatot kezdeményez), és a lakosok kedvezményes áron juthattak bérelt lakásaikhoz.
Az egyesület gondolt a kiskert mûvelõkre is. 1994. április 6-án tartott közgyûlésén Kertészkört hozott létre, melynek mûködése az egyesületen belül zajlott. Vezetõnek Rákóczi Istvánt, vezetõségi tagoknak Kovács Istvánnét, Sági Gyulánét, Váczi Ferencet, Félhelyes Imrét, Keresztes Józsefet, és Lanczmann Istvánt választották meg. Az alapítók létszáma126 fõ volt. A kertészkör megbízottjai felmérték a kerteket, segédkeztek a bérleti szerzõdések megkötésében, megszervezték a vízszolgáltatást a szolgáltató Technoline Kft-vel, öntözési szabályzatot hoztak létre.
Nagyobb környezetvédelmi intézkedéseket is erõltetett az egyesület; pályázatot adtak be "fásítási és parkosítási akció Peremartongyártelepen" címmel 1994. április 28-án. Lényeg, hogy a gyárkerítés mentén egy véderdõsáv válassza el a lakótelepet a gyártól. A Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium elutasítása olyan rövid és indokolatlan volt, hogy a teljes szöveg idézhetõ: "Sajnálattal tájékoztatjuk, hogy a helyi környezetvédelmi kezdeményezések támogatására benyújtott pályázata nem került a díjazottak köré."
1994. decemberében létrehozták a Zöld Erdõ Környezetvédõ Alapítványt, melynek tagjai az akkori szolgáltató Technoline Kft (ma Peremartoni Ipari Park Kft) mindenkori ügyvezetõ igazgatója, a Peremartonért Egyesület, és a Berhidai Önkormányzat egy-egy képviselõje. Célja a térség környezetvédelmi gondjainak enyhítése. Az alapítvány pénzhiány miatt oka fogyottá vált, napjainkban Európai Uniós forrásokból indulhat meg végre a rehabilitáció.
A 90-es évek második felében a tagság létszáma jelentõsen megcsappant, ennek okai, hogy az egyesület fõbb szerepét, a lakossági képviseletet a részönkormányzat vette át, és, hogy a lakosság jelentõs mértékben cserélõdött, sokan költöztek el akkoriban. 2000. március 22.-i közgyûlésen személyi változások következtek: az 1998-ban részönkormányzati vezetõvé választott Pergõ Margit helyére új elnökként Purger Emil került, kinek hat éves vezetése alatt megvalósult egy lakótelepet átfogó facsemete ültetési akció, és az egyesület része volt a 2006.-ban megvalósult egészségház felújításnak. Az elnökség tagjai Madár Józsefné, és Fekete Nagy Jánosné voltak. A fent említett korszerûsítések a Peremartongyártelepi Településrészi Önkormányzat gyõztes pályázatának jóvoltából valósulhattak meg, csakúgy, mint az Orgona utcai fekvõrendõr, a polgárõr autó, a Zászlótér kialakítása, a mini kresz pálya létrejötte, és a térfigyelõ rendszer kiépítése. 1993. január 1.-tõl 2003. március 1-ig az egyesület fenntartásában mûködött a lakótelep közkönyvtára Kõvári Jánosné vezetésével. Az elnök tragikus hirtelenséggel bekövetkezõ halála után új vezetésre volt szüksége az egyesületnek.
A 2007. február 7.-i közgyûlés egyöntetûen Madár Bélánét választotta elnökül, az elnökség tagjai Kazóné Smidt Éva, és Purger Emilné lettek. Az közelmúlt a helyi közösségekkel való összefogás jegyében zajlott, megújulhatott közösségi játszóterünk, a Hétszínvirág óvoda udvari játékai, a II. Rákóczi Ferenc általános iskola kerítése. Rendszeres támogatói, illetve társrendezõi vagyunk a Majálisnak, Peremartoni Ifjúsági Napnak, Berhidai Napoknak. A Peremartongyártelepi Településrészi Önkormányzattal, és a KLT-Peremartoni Ifjúsági Szervezettel közösen hoztuk létre a Négy Nap Peremartongyártelepért programot, mely remélhetõleg még hosszú évekig zászlóshajója lesz a Lakótelep megújulásának. Gondozásunkban jelenik meg negyedéves rendszerességgel a városrész újsága az Egyesületi Hírmondó. Az egyesület jövõjét illetõen a tagság bõvítése a cél, aktív, lakóhelyükért felelõsséget érzõ, és vállaló lakosok jelentkezését várjuk.